Galilea, az északi- és keleti partvidék

Galilea

Betlehemből visszaérve autóba ültünk, és elhagytuk Jeruzsálemet. Észak felé, Galilea felé vettük az irányt. Először lementünk -300 méterre a Holt-tenger felé, ahol megálltunk fényképeket csinálni a tengerszintről. A főúton rendőri ellenőrzésbe futottunk bele, de 1-2 kérdésen kívül (pl. honnan jövünk, hová megyünk), semmi nem volt. Nem értük el a „tengert”, mert előtte pár km-re ráfordultunk a 90-es főútra. Ez vitt fel minket észak felé. Jobbról a jordán határ, balról meg Palesztina feküdt. Semmi extra nem volt az úton, bár egyszer itt is belefutottunk egy ellenőrzésbe. A csomagtartót is megnézték, valamint iratokat is kértek, de különösebben semmi sem volt.

Bet Seán volt a célpontunk, mely 6000 év történelméről tanúskodik, így méltán nevezik Izrael Pompejinek. Itt található az ország legjobb állapotban fennmaradt, egykor 8000 fő befogadására alkalmas római színház. Bet Seán hajdanán a római Decapolis tagja volt, azaz egyike a tíz legfontosabb városnak a Földközi-tenger keleti partvidékén. Gyönyörű oszlopsoros utcái voltak, és az ásatások során 18, egymásra rakódott város nyomai kerültek napvilágra.

A színháztól indult az a széles, bazalttal burkolt oszlopcsarnokos utca, amely a domb lábánál derékszögben megtört. Az úttól jobbra állt egy hatalmas fürdő együttes. 

A sarkon állt egy templom, mellette egy Nymphaion, amellett pedig egy oszlopos emlékmű egy bazilikával és római fürdővel. Az oszlopos út keleti irányban tovább folytatódott, de egy másik ága a tellt megkerülve tovább haladt északra. 

A város a bizánci korban is tovább virágzott, sőt, a 636-os iszlám hódítás után sem pusztult el. Végül a 8. században egy földrengés döntötte végleg romba.

Bet Seántól fél órányira értük el a Jordán folyót, mely szintén a legszentebb helyek közé tartozik. A Jardenit keresztelőhelyen sok zarándok megmártozík a vízben. Mi zárás után pár perccel értünk oda, de olyan szerencsénk volt, hogy összefutottunk egy orosz csoporttal, akiknek a vezetője tudott egy utat, ahol le lehetett menni a folyóhoz. Követtük őket, és a kereszteléstől pár méterre, de mi is belementünk egy kicsit a folyóba. Az orosz csoport teljes egészében megmártózót a vízben.

A legenda szerint röviddel azután, hogy Jézus elhagyta Názáretet, találkozott Keresztelő Szent Jánossal, aki a Jordán vize mellett prédikált. Jézus megkeresztelésére a Biblia által oly gyakran határként említett folyóban került sor. Miután jelképesen megtisztult, elindult, hogy betöltse küldetését. A hagyomány szerint a keresztelés ott történt, ahol a Jordán kiömlik a Genezáreti-tóból. Elmondhatjuk, hogy mi is megmostuk magunkat azon a szent helyen, ahol annó Jézus is megtisztult.

Mire végeztünk a „mosakodással”, besötétedett. Tiberias városa kb. 12 km-re van a helytől. Az éjszakát itt töltöttük. Este egy 2 személyes hústálat ettünk, tele mindenféle finomságokkal.

Utolsó napunkon megnéztük reggel Tiberias városát, és a tavat. A csodatételek nagy része ezen a helyen játszódott, történt (pl. kenyérszaporítás). Tiberiasnak különösebb látnivalói nincsenek. A Genezáreti-tó „fővárosa”, mely főleg nyáron nagyon népszerű. Érdekessége, hogy ez is a tengerszínt alatt helyezkedik el.

Názáret

A szent város az időtlenség és a modern lüktetés sajátos keveréke. Itt töltötte élete nagyobbik részét Jézus. Ma a hívők szemében Názáret egyenlő a kereszténységgel. A különös falu, ahol Jézus nevelkedett, ma kb. 20 templom állít emléket Názáret fiának, amelyek közül a legkiemelkedőbb az Angyali Üdvözlet-bazilika. Ez a Közel-Kelet legnagyobb temploma, melyet 1969-ben fejeztek be. 

a magyar mozaik

Azt a helyet jelöli, ahol Gábriel arkangyal hírül vitte Szűz Máriának, hogy az Úr őt választotta fia édesanyjának. A jelenetet pompás, részlet gazdag freskósorozat örökíti meg; minden részlet más országból való. 

A templom egy domboldalba épült egy barlang fölé. A domborzati viszonyok miatt kétszintes templom, amelybe alul lehet bejutni, és felül ki.

A bazilikával szomszédos Szent József-templom alagsorában egy barlang található, amelyről úgy tartják, hogy ez volt Jézus nevelőapjának, Józsefnek az ácsműhelye.

Haifa

Haifa ma Izrael harmadik legnagyobb városa, és egyben utolsó előtti állomásunk, mielőtt visszatértünk volna Tel Avivba. A város híres technológia iparáról.

A haifai Karmel-hegy oldalán pompázik a világ leghosszabb teraszos kertje. Itt magasodik az aranykupolás Bahá’i szentély és az Egyetemes Igazság Házának palotaszerű épülete, mely a vallás központja. A kert közepén, a tizenkilenc terasz közül a tizediken magasodik a Báb aranykupolás szentélye. Ebben található Szijjád Ali Mohamed, a Báb sírja, aki perzsiai muszlimnak született, és 1844-ben hirdette meg „Isten küldöttének” közelgő eljövetelét. 

1850-ben eretnekség miatt kivégezték – földi maradványait tanítványai 1909-ben hozták Haifába. A VALLÁSRÓLITT OLVASNI, a TÖRTÉNETÉRŐL PEDIG ITT.

A keleti partvidék

Mivel lassan időben voltunk, és a reptértől messze voltunk még, így elindultunk visszafelé. Azonban, hogy megszakítsuk még utunkat, rövid kitérőt tettünk Caesarea történelmi városában. Római gyarmatváros, mely rendelkezett amfiteátrummal is. 

A vizet egy épségben megmaradt vízvezeték szállította. A romokat nem néztük meg, ellenben a Földközi-tengerben a lábunkat megmártottuk.

Netanjában álltunk meg ebédelni, majd a reptér felé mentünk. Nehezen találtuk meg a reptér területén lévő benzinkutat. Végül nem is ott, hanem egy tőle nem messze lévőben tudtunk tankolni. Az autóval semmi probléma nem volt. Az Avis átvitt minket az 1-es terminálra.

A kálvária itt kezdődött elölről, vagyis inkább folytatódott. Már rögtön a belépési kapunál kiszúrtak minket. Míg más minden további nélkül mehetett befelé, addig minket kivettek. A cuccost és a ruhákat is átnézték – persze nem talált semmit sem. Mikor a poggyászellenőrzés felé mentünk, kérték az útlevelet, ahol persze a vízumok megint gondot okoztak. Egy viszonylag jó fej ellenőrt kaptam. Jöttek sorban a kérdések, de most nem Irán miatt, hanem a 4 évvel ezelőtti indonéz útról érdeklődtek: mit csináltam, miért voltam ott; merre jártam, stb. Iránról is szó volt, de kevesebb, mint befelé jövet. Pár percre magamra hagyott, gondolom ekkor ment el leellenőrizni a dolgokat. Visszajött, és folytatódtak a kérdések: ugyanez még egyszer, hogy igazat mondok-e, nem változtatok-e rajta. Kb. 20 percig tartott a kérdez-felelek. Majd jött a poggyász. Itt szétszedték a táskámat; olyan szinten, hogy még a tabletet is kivették a tokjából, de még a szemüveget is. Mindent egyenként átnéztek. A végén magamban már mosolyogtam, hogy mennyire erőlködnek, csak, hogy találjanak valamit – de nem adtam meg nekik ezt az örömöt :D A poggyász ellenőrzés után jött a teljes testkontrol. Zoknitól kezdve a kabáon át, engem is beleértve, mindent megnéztek – az eredmény ugyanaz, azaz semmi :D Szerintem rettenetesen bánták, hogy semmilyen fogást nem találtak.

Közben Gy-t is átnézték, amíg várt rám. Szerintem őt miattam, de ő megúszta egy kisebb poggyász

A gép időben indult, és érkezett Budapestre, ahonnan transzferrel jöttem haza. 

Betlehem

Kedd délelőtt mentünk át Betlehembe, Palesztinába. Mivel a neten sokféle, és különböző információ keringett arról, hogy bérelt autóval átmehetünk-e, vagy sem, így a busz mellett döntöttünk. Mivel a terület kívül esik Izrael Állam határain, és arab fennhatóság alá esik, így nem tudtuk, hogy épp mi a szituáció. (Innentől újra időrendben írom az eseményeket). Akit érdekel, ITT TALÁL Palesztináról bővebb infót. 

Kicsekkoltunk a szállóból, és elmentünk a buszpályaudvarhoz, ahonnan a busz indult Betlehembe. 8 shékel/út a jegy, és kb. 30-35 percig tart az út – ha jól rémlik. A határon odafelé semmi sem volt. Minden további nélkül átmentünk. A busz a központtól pár száz méterre áll meg, ahonnan gyalogosan könnyen megközelíthető a Jászol tér.

A téren előbb egy arab mecsetbe néztünk be. Itt összefutottunk – szerintem – egy imámmal, aki sok érdekes dolgot mesélt az iszlámról és a muszlimokról.

Betlehem nevének kettős jelentése van: kenyér háza – a héber Beit Lehem alapján és a hús háza – az arab Beit Lahm szerint. 

Krisztus Betlehemben született, de hogy pontosan hol, és hogy később merre járt, pontosan nem tudni. Az evangéliumok nem egyeznek, de később egyre bizonyosabbnak vélték a születés helyét. 

A Születés-bazilikába egy szűk, a keresztesek által épített, védelmet jelentő kapun lehet. Az eredeti bazilikát 325-ben építette Nagy Konstantin császár annak a barlangnak a helyén, amelynek a helyén a keresztény hívők szerint Jézus megszületett, és amelyet a vértanú Szent Jusztin is megemlített Kr.u. mintegy száz évvel.

Az előcsarnokból a főhajóba lehet jutni, melynek magasba nyúló fagerendái a templomot a 6. században újjáépítő Justinianus császár idejéből származnak. A templom előtti lépcső vezet le a Születés barlangjába, ahol az oltárt egy mára már nehezen kivehető 12. századi mozaik díszíti. A kicsiny helyen egy ezüstcsillag található a padlón, valamint egy latin felirat: „Hic de virgine Maria Jesus Christus natus est – Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától). 

A barlang mellett a Jászol kápolna található, ahova Szűz Mária bevitte az újszülött gyermeket.

A téren rengeteg árus árulta a portrékáját. Palesztin hűtőmágnest szerettem volna venni, de nem mertem. Így is gondom volt a belépésnél, hogy az útvonaltervben látták, hogy ide is tervezek jönni - és finoman szólva sem örültek neki. Nem mertem bevállalni, hogy ha átnézik a cuccom - ami be is következett -, akkor ebbe is belekössenek. Utólag vettem meg az ebayről... 

A templom mellett nem messze található a Tej Barlangja-temploma. Nevét tejfehér színéről kapta: a legenda szerint mikor Szűz Mária az újszülött Jézust szoptatta, a tejéből egy kevés a kőpadlóra cseppent, amely örökre fehérré vált.

Busszal mentünk vissza Jeruzsálembe. A határon a palesztinoknak le kellett szállniuk,. Mi nem tudtuk, hogy nekünk mit kell tenni, így maradtunk. Pár határőr feljött, ránéztek az útlevélre, és mentek tovább. Visszaérve autóba ültünk, és észak felé vettük az irányt. 

Holt-tenger es Maszada

Az Izrael Múzeum megtekintése után elindultunk a Holt-tenger felé. Fokozatosan mentünk lefelé. 

Láttuk a táblákat, hogy +150 méter, majd ez fokozatosan lement -350 méterig. 

A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. Nevét az évszázadok alatt ideutazó keresztény zarándokoktól kapta, akiket elborzasztott az itt tapasztalt élettelenség.  A magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.

A Holt-tenger északnyugati partján fekszik Qumran, esszénus település, ahol rábukkantak a holt-tengeri tekercsekre. Egy múzeumot építettek a hely köré, ahol megtekinthető, hogyan éltek az esszénusok. Ők egy aszkétikus zsidó szekta tagjai voltak a második Templom korában, és szándékosan ezen a nehéz helyen megközelíthető helyen hozták létre a közösségüket. 

1947-benegy pásztorfiú bukkant a tekercsekre, és az évszázad felfedezése volt. A területen meg lehetett nézni, hogy hol éltek az esszénusok, hol találták meg a tekercseket. (Sajnos a barlangok nem látogathatók).

Kb. 40 km-re délre fekszik Maszada, mely 300 méterrel magasodik a holt-tenger partja felé. Izrael egyik leglátványosabb régészeti lelőhelye. Nagy Heródes Kr.e. 43-ban ezen a fennsíkon foglalta el az itt álló erődítményt. (Az ostromról és az izraeli hazaszeretetről ITTVAN BŐVEBB INFÓ). 

Felvonóval és gyalog is fel lehet menni. Sajnos zárás előtt nem sokkal értünk oda, így már csak felvonóval tudtunk; a gyaloglást ki kellett hagynunk. Hatalmas területen helyezkedik el a palota, melynek saját fürdője, raktárai, víztározói, pompás mozaikokkal ékesített palotái voltak. 

A zsidó háború, amelynek történetét JosephusFlavius írta meg, a modern Izrael egyik legendája lett. A fiatal katonák ma az erődben teszik le esküjüket: „Maszada nem eshet el még egyszer.”

Visszafelé Ein Gedinél álltunk meg fürödni. 4 után nem sokkal értünk ide, de még ekkor is 25 fok volt. A természetvédelmi területet már nem tudtuk megnézni, ellenben a fürdésre még jutott időnk. Sókoncentrációja 10x több, mint az óceánokban, ezért lehet fennmaradni benne. 

Hihetetlen érzés, ahogy lebeg az ember a felszínen és nem tud elsüllyedni. Sajnos kifelé jövet a vízből ráléptem egy só rögre, amin megcsúsztam, és elég csúnyán elvágtam a talpam. 

Nem is tudtam visszamenni utána, mert szétmarta volna a sósvíz. Kiépített zuhanyzó rendelkezésre áll, amit kötelező is használni, ha nem akarja az ember, hogy a só a testet bántsa. 

Jeruzsalem

Mivel a várakoztatásommal fél napot elveszítettünk, így újra kellett tervezni a programokat. Nagyjából folyamatosan azt az elveszített fél napot próbáltuk behozni.

A várost sokféleképpen nevezték már: Arany Város, Szent Város, Dávid király városa, vagy a Béke városa. Azonban a viszály városa is egyben. A zsidók számára a nemzeti és szellemi életük központja: az ókori Izrael megtestesülése; az a hely, ahová Ábrahám ment, hogy feláldozza Izsákot. A keresztényeknek ez az a város, ahol Jézus utolsó napjait töltötte; az Utolsó vacsora, a keresztre feszítés és a feltámadás helye; míg a muszlimok számra ez Al Kudsz (A Szentség), az a hely, ahol Mohamed a hagyományok szerint táltosával a mennybe emelkedett (Mekka és Medina után ez a harmadik legszentebb városuk). (A város történetéről ITT van bővebb infó) 

Első napunkon az óvárosi Jeruzsálemmel ismerkedtünk meg. A főváros három nagy világváros központja, így látnivaló bőven akad. Tele van múzeumokkal, bazárral, és kegyhelyekkel. Az Óváros zsidó, keresztény, örmény, és muszlim negyedre oszlik; mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége.

Mi a Jaffai kapun léptünk be. Rögtön a kapu után található a Dávid torony, mely a Citadellán helyezkedik el. Hatalmas területen helyezkedik el, mely Jeruzsálem és Izrael történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig.

A bazár innen veszi kezdetét. Mi is bele vetettük magunkat a labirintusba. A szűk utcákon árusok sokasága próbálta ránk sózni a termékeit. 

Ahogy beljebb haladtunk a sűrűbe, egyszer csak előttünk termet az evangélikus Megváltó-templom.

Azonban innen nem messze ráleltünk a Szent Sír-bazilikára. Általában minél becsesebb egy templom a zarándokok számára, annál pompásabb. A Szent Sír-bazilika méretei és bonyolultsága egyaránt lenyűgöző. A ma látató templomot a keresztesek építették a 12. században. Azonban az ő távozásuk után jelentősen kibővítették, átalakították. Napjainkban több vallási irányzat is osztozkodik a templomom. Mindegyiknek megvannak a saját kápolnái és oltárai. A bazilika az utolsó stációk helyszínei. (A templomot most is bejártuk, de este visszatértünk, amikor a stációkat követtük. Így a templom belsejéről később írok).

A bazár utcáin kanyarogtunk, amikor egy turistacsoportba botlottunk. Elkezdtük követni őket diszkrét távolságból – miután kiderült, hogy szombat révén nem mehetünk be a Sziklamecsetbe –, de amikor a csoport egy ház tetejére ment fel, hogy onnan rálásson a mecsetre, eléggé kiszúrtak minket. A látvány miatt megérte, de lefelé jövet elváltunk tőlük.

Kisebb keresgélés után a Siratófalnál voltunk. A Táblahegy lábánál lévő fal az egész zsidó világ legfontosabb helye. A Siratófal a második templom idejéből (Kr. e. 516 – Kr. u. 70) való támfal Jeruzsálemben. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta. 

A Siratófal jelenleg a zsidó vallásgyakorlás számára hozzáférhető legszentebb hely, mivel egyrészt magára a Templom-hegyre való belépést a legtöbb rabbi tiltja, másrészt a hegy palesztin felügyelet alatt áll, amely ugyan zsidók belépését nem tiltja, a nem muszlim vallásos megnyilvánulást azonban igen.

Felette helyezkedik el a Templomhegy, melyen a híres Sziklamecset látható. Ezt is csak később tudtuk megnézni, így akkor visszatérek majd rá.

Az Olajfák-hegye felé vettük az irányt. Bárhol helyezkedett is el a Golgota, melyről a mai napig nem tudni, hogy pontosan hol lehetett, abban minden vallás egyetért, hogy Jézus az Olajfák hegyéről vonult be diadalmasan Jeruzsálembe. 

A hegy előtt elterülő völgyben helyezkedik el Absolon és Zakariás sírja. 

A hegy oldalán található, felfelé az egész hegyen, a zsidó világ legnagyobb temetője. Több ezer zsidó van itt eltemetve a világ minden részéről. 

Az Olajfák hegyének lábánál emelkedik a Nemzetek Temploma, amelynek homlokzatát szép, bizánci stílusú mozaikok ékesítik. 12 kupolája 12 nemzetet jelképei, amelyek támogatták a felépítését. 

A templom mellett húzódik a Getsemáné kertje, ahol feltehetőleg itt árulta el Júdás Jézust. Az olajfaliget fái megvannak 2000 évesek. Egyesek szerint Júdás e fák valamelyikére akasztotta fel magát bánatában. 

A kert mellett található Szűz Mária sírja, ahova egy hosszú lépcsőfok vezet lefelé. A kápolnába vezető úton lefelé falmélyedések sorakoznak. A templom maga egy ortodox templom.

A hegyre vezető út mentén magasodik a pravoszláv Mária Magdolna-templom. A III. Sándor cár építette, és 1886-ban adták át a hagymakupolás templomot. 

Odébb a kicsiny, ám gyönyörű Dominus Flevit ferences bazilika emelkedik, azon a helyen, ahol Lukács evangéliuma szerint Jézus megsiratta Jeruzsálemet. 

A könnycsepp alakú kápolnából gyönyörű kilátás nyílik a Sziklamecsetre. Felfelé haladva elértük a Miatyánk-templomot, ahol 165 nyelven van felírva a Miatyánk imádság. 

A hegytetőn álló nyolcszögletű, kupolás épület (Mennybemenetel temploma) azt a helyet jelöli, ahonnan a hagyomány szerint Jézus a mennybe emelkedett. 1187-ben, amikor a muszlimok elfoglalták a várost, a templomot mecsetté alakították. 

Valószínű, hogy ingyenes, de minket egy közelben álló komának sikerült fejenként 5 shékellel lenyúlnia. Mindegy, ennyi belefért. Lefelé egy másik úton mentünk, és a Szent István kapun mentünk vissza az Óvárosba.

A via Dolorosára jutottunk, mely a Szent István-kapu közelében kezdődik. Utunkat a Szent Anna-templomnál kezdtük. Egyesek szerint ezen a helyen született Szűz Mária.

A kereszt első stációja, ahol Jézust elítélték, egy eldugott udvaron található. A második stáció, ahol Jézus a keresztet a vállára vette. A Megostorozás templomát emelték azon a helyen, ahol megostorozták, és a töviskoronát a fejére helyezték. A templom mellett húzódik az Ecce Homo-boltív, ahol Pilátus felkiáltott: „Íme, az ember!” A harmadik stáció, ahol Jézus először elesett a kereszttel. Mellette található a negyedik stáció, ahol Jézus édesanyjával találkozott. Az ötödik stáció, ahol Cirenei Simon segített Jézus keresztjét vinni. A hatodik stációnál – az egyetlen, amelyiket nem találtuk meg – Veronika letörölte Jézus arcáról kendőjével a vérét és verejtékét. A hetedik stáció helyén roskadt másodjára Jézus a földre. A nyolcadikat és a kilencediket mi felcseréltük – így találtuk meg őket. A nyolcadik stációnál – csak hogy haladjunk sorrendben – kérte Jézus az asszonyokat, hogy ne sírjanak érte. A kilencedik stáció egy emelkedőn található, ahol Jézus harmadszorra is elesett a kereszttel. A keresztút utolsó állomásai (10-14) innen a Szent Sír Bazilikába vezetnek. (Fentebb írtam, hogy a nap folyamán már voltunk bent, de most újfent bementünk, hogy a stációkat végigjárjuk). 

A tízedik stáció, ahol Jézust megfosztották a ruháitól, egy padlómozaik jelzi. A tizenegyedik stációnál kerülhetett sor Jézus keresztre feszítésére, majd a tizenkettediknél a kereszt felállítására, a tizenharmadiknál a kereszthalálra, majd az utolsónál a holttestének levéltelére. 

A templom legszentebb része a Szent Sír kápolna, Krisztus feltételezett nyughelye, mely mellett Arimateai József sírhelye látható.

Útközben a bazárban még vettünk pár apróságot, majd a szállás felé vettük az irányt. Eléggé elhúzódott az idő, és mivel 5 után már minden zárva van, így sok mindent már nem tudtunk csinálni. 

Útközben a bazárban még vettünk pár apróságot, majd a szállás felé vettük az irányt. Eléggé elhúzódott az idő, és mivel 5 után már minden zárva van, így sok mindent már nem tudtunk csinálni.

Innentől nem időrendben írom le a dolgokat, hanem azokat veszem ide, amelyeket még Jeruzsálemben néztünk meg, de más napokon.

Másnap reggel autóval elmentünk a tourinformba, hogy néhány infót megtudjunk. Mivel a Sziklamecset nyitva tartása korlátozott, így az Izrael Múzeum felé vettük az irányt. A leghíresebb és legfontosabb látnivalója a Holt-tengeri tekercsek. 

Ennek külön épületet építettek, a Könyv szentélye épületet, ahol a tekercseket kiállították. A szakadozott pergameneken az Ószövetség legrégebbi ismert változata olvasható.

A múzeumban felépítették a második Templom makettjét is. Az 1:50 arányú modell alapján el lehet képzelni, hogy milyen pompás volt a város I.u. 60-ban.

A múzeumban felépítették a második Templom maketjétt is. Az 1:50 arányú modell alapján el lehet képzelni, hogy milyen pompás volt a város I.U. 60-ban.

Harmadik nap reggel a Sziklamecsetet néztük meg. A muszlim Jeruzsálem legszebb műemlékei a Templom-hegyen találhatók, amelyet az iszlám hívők Haram es-Sarif, azaz Tiszteletreméltó Szentély néven emlegetnek. A hegy napjainkban a legtöbb vitát kiváltó része a városnak. Zsidók nem tehetik be a lábukat a szent helyre, és a muszlim hatóság iránti tisztelet jeléül Izrael átengedte a terület ellenőrzését a muszlim hatóságoknak.

A Templom-hegy legpompásabb része a Sziklamecset. Az épület egy csodaszép kegyhely: márványból, mozaikokból, festett üvegből és Korán-idézetekből áll, amelyet az aranyozott alumíniumlemezekből álló kupola borít.

A hegy déli végén magasodik az ezüstkupolás Al-Aksza-mecset, mely 5000 hívő egyidejű befogadására képes. Alapjait egy bizánci bazilika képezi.

A Templom-hegyen áll még több csodás, és érdekes épület: kapuk, iskolák, boltívek.

Innen a Yad Vasem Holokauszttörténeti Múzeumba és emlékhelyhez mentünk. Ez útba esett már Tel Aviv felé, ezért vettük ekkor irányba. 

A Herzl-hegyen található a múzeum, mely 160 méter hosszan ékelődik be a hegybe és mindössze a teteje látszik ki. Erről részletesen nincs mit írni, mindenki tudja, hogy mit mutat be a múzeum.