A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Amerikai Egyesült Államok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Amerikai Egyesült Államok. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 26., szerda

Érdekességek New Yorkról

- Az első New York-i taxivállalatot 1907-ben alapította John Hertz. Az alapító egy tanulmányban olvasta, hogy a sárgát a legkönnyebb észrevenni, ezért festette autóit erre a színre. New York-ban jelenleg kb. 13 000 sárga taxi cirkál, összesen évi másfél milliárd kilométernyi utat megtéve. Az autók legtöbbje évek óta a hatalmas Ford Crown Victoria, mely kocsik több mint 20 liter benzint fogyasztanak 100 km alatt.


- A színházairól híres manhattani utca, a Broadway eredeti neve Wiechquaekeck Trail - az európaiak megérkezése előtt indián kereskedelmi útvonal volt.
- New Yorkban közel 10 200 km úthálózat, 9 250 km vízpart és 753 híd vagy alagút található.
- Itt található a világ legnagyobb katedrálisa, a St John the Divine (11 200 négyzetméter), a világ legnagyobb tőzsdéje (évi 5,5 trillió USD forgalommal) és a világ legnagyobb áruháza, a Macy`s (500 000 különböző áru található 195 000 négyzetméternyi alapterületen).
- A Brooklyn Bridge megépítésekor - 1883-ban - a város legmagasabb épülete és a világ leghosszabb függőhídja volt - ma csupán a 66. a sorban. Ez volt az első híd a világon, melyen elektromos világítást alkalmaztak.


- A hollandok nagyjából 24 USD értékű áruért vették meg Manhattant az őslakos indiánoktól. A sziget első neve New Amsterdam volt.
- Egészen rövid ideig (1789-1790) New York volt az Egyesült Államok fővárosa. George Washington elnöki beiktatása is itt történt.


- New York lakosainak közel fele nem angolul anyanyelvű, 36%-uk nem az USA területén született. Ebben a városban található a nyugati félteke legnagyobb kínai kolóniája.
- A Central Park (3,41 négyzetkilométer) területe nagyobb mint Monaco (1,93 négyzetkilométer).


- A Wall Street-i Federal Reserve Bank a világ aranykészletének negyedét őrzi, trezorjai 25 méterrel a földfelszín alatt találhatóak.
- 26 vonalon 6200 metró kocsi fut New Yorkban. A metrót egy átlagos hétköznapon több mint ötmillió utas használja. Összesen 468 állomása van, teljes útvonalhálózata 1 355 km - ez a világ leghosszabb, és legtöbb állomással rendelkező metrórendszere. Egyedülálló módon a nap 24 órájában közlekedik. A metróban játszó utcazenészek komoly művészek, akiket meghallgatásokon válogatnak ki.


- A lakosság nagy része a metrón egészíti ki az otthoni alvást. Ez tulajdonképpen érthető, hiszen mi is kb. 40 percig utazunk Brooklynból Manhattan központjába, és ha valaki ezt a távot mondjuk naponta kétszer megteszi, értékes másfél órával többet aludhat, mintha csak utastársait bámulná ez idő alatt. Persze vannak, akik hasznosan szeretik eltölteni az időt, ők például tanulhatnak útközben a laptopjuk segítségével, mint ahogy azt a reggel látott nő tette.
- Évente több mint 250 filmet forgatnak a városban - ezt azt jelenti, hogy a reklámokkal, videoklippekkel együtt összesen 40 000 alkalommal találkozhatnánk New Yorkban kamerákkal.
- Az Egyesült Államok 25 legnagyobb városa közül New Yorkban a legalacsonyabb a bűnözési ráta - ez 2005 óta igaz.
- New Yorkban több 18 600 étterem és egyéb "vendéglátó-ipari egység" található (ebből 4000 utcai árus) - egy 2006-os felmérés szerint egy vacsoraért átlagban 40USD-t kell fizetni.
- A Greenwich Village-i Washington Square Park eredetileg temető volt: a sárgaláz áldozatait temették ide. -


- Queensben található az USA legnagyobb temetője - a Calvary Cemeteryben közel 3 millió ember nyugszik.

New York - 4. nap

Taxival mentem ki DC Ronald Reagan-repülőterére. A 20 perces út 20 dolcsiba került. Kiderült, hogy az American-re foglalt jegyemhez poggyász nem tartozik. Kicsit meglepett, de nem tudtam mit tenni, megvettem. Egy csöppnyi kis gép vitt vissza New York JFK repterére. A 8-as terminálba érkezett a gép – ezt használják a belföldi járatok –, ahol a cuccom otthagytam a poggyászmegőrzőben. A bejutás a szokásos módon zajlott.
Az egyetlen kötött program mára az ENSZ épületének a megtekintése volt. 10:15-re volt foglalásom. Időben odaértem, bár a végén kicsit izgultam, mert bármi hihetetlen, de a metró dugóba tudott kerülni. Máig nem értem hogy hogyan, de ezt többször bemondták. Gondolom valahol történt valami, és emiatt torlódott fel a sor.


Az Egyesült Nemzetek Szövetsége, röviden ENSZ (angol rövidítése UN) nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. A második világháború után, 1945-ben a Népszövetség utódjaként azzal a céllal alapították, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására.


A tagországok száma jelenleg 193, beleértve csaknem az összes elismert független államot. A nemzetközi területnek számító New York-i székházából az ENSZ különleges ügynökségei anyagi és közigazgatási ügyekről döntenek.


Szervezett túra keretében lehetett megtekinteni az épületkomplexumot. Sajnos a Közgyűlés terme felújítás miatt le volt zárva; csak fotókat nézhettünk róla ülés közben. Ellenben a Biztonsági Tanács termét megnézhettük, valamint több tanácstermet is.  Bemutatták, hogy hol & milyen missziók futnak jelenleg a világban az ENSZ közreműködése alatt.


A testületről is sok érdekességet meg lehetett tudni. Ezekről bővebben, akit érdekel, ITT OLVASHAT RÓLA. Akit pedig az ENSZ palota érdekel, az ITT TALÁL INFÓT.


Az épület megtekintése után a maradék pár órát vásárlásra fordítottam. A Broadway-n található Mecy’s-ben vettem pár dolgot, majd elmetróztam Manhattan déli csücskéig, ahol a tabletet megvettem.
Innen kb. 1,5 óra volt kijutni JFK-ra metróval. Az E metrón teljes egészében végigmentem, majd átszálltam a reptérire. Felvettem a cuccom a 8-as terminálnál, de persze az én gépem, az Air France, az 1-esről indult. Ez még újabb 10 perc volt.

Időben indult az A380-as. Életemben először ültem az Airbus legnagyobb gépén. Semmi extra nem volt, mindössze annyi, hogy tényleg böhöm nagy.


Párizsba is menetrendszerűen értem. A csatlakozásig aludtam, majd ugyan ezt tettem a pesti gépen is. A transzfer pontosan jött értem, és alig 27 óra alatt Manhattan közepéből Debrecenben voltam.

Összességében egy fantasztikus egy hetet töltöttem el az USA-ban. Nem bántam meg; egyszer tényleg látni kell az országot. Thomas Wolf 20. századi így írt a városról: „Van, akit New York azonnal rabul ejt, van, akinek ehhez öt perc, és van, akinek öt év kell”. Egem egyből megfogott.


AZ ÖSSZES KÉP:

NEW YORK



PHILADELPHIA



WASHINGTON D.C.




Washington D.C. 2. nap

Másnap a legelső hely, amit felkerestem, az 1600 Pennsylvania Avenue, vagyis a Fehér Ház. Sajnos nem sikerült megnézni, mert a hivatalos honlapon és a magyar nagykövetség honlapján is jelenleg az a tájékoztatás áll, hogy meghatározatlan ideig a látogatás szünetel! Gyanítom, hogy a 2001-es merényletek óta vezették be a szigorításokat, előtte ugyanis nem kellett időpontot kérni. Azonban a Fehér Ház kívülről is gyönyörű. Egy érdekesség: eredetileg nem így nézett ki.


1814-ben a britek felgyújtották, ezután újjáépítették, s így nyerte el végleges külsejét – habár száz évvel ezután ismét kigyulladt.


Annak ellenére, hogy az USA első elnöke G. Washington rendelte el a Fehér Ház felépítését, ő maga soha nem lakott benne, mivel elnöksége ideje alatt még nem készült el. Az első lakó Adams és felesége volt.

Kihagyhatatlan a Washington Monument, melyet az első elnök tiszteletére emeltek. Az obeliszknek a tetejére fel is lehet menni – 898 lépcsőfok vezet fel – ahonnan meg lehetett volna csodálni az egész várost. (A közelmúltban kisebb földrengés rázta meg a várost, minek következtében megsérült az emlékmű. Restaurálás alatt áll, így nem látogatható). 



Érdekessége, hogy építése közben elfogyott az erre szánt adomány, így huszonkét évre abbamaradt az építkezés, ami az emlékművön is meglátszik, hiszen egy árnyalatnyi különbség van a kezdésként és a befejezésként használt kőtömbök között. Ettől függetlenül mit sem veszít szépségéből a mintegy 168,294 méter (555 láb és 5⅛ hüvelyk) magas obeliszk. 

A mai napot úgyis leírhatnám, mint az emlékművek és megemlékezések napja. Míg tegnap a Mall keleti felét jártam be, ma a nyugatira került sor. Szerencsére ezek közel helyezkednek el egymáshoz.

Az obeliszk közelében van a II. Világháborús emlékmű. 2 fő pontja van a tér két oldalán, az egyik az atlanti-óceáni emlékmű, a másik a csendes-óceáni. E kettő köré félkörívben (mint a Hősök terén) rendeződnek az egyes államok oszlopai, melyek az adott óceáni fronton harcoltak.


A két félkör egy ellipszit ad ki, melynek központjában egy impozáns szökőkút található. A középpontban a Reflection Pool, más néven a Szabadság Fal a szökőkúttal, amin 4.048 arany csillag szimbolizál egyenként 100-100, a háborúban elesett katonát.

A Tükörmedence végén áll az egyik legimpozánsabb emlékmű: a Lincoln Memorial. Az Egyesült Államok 16. elnökének, Abraham Lincolnnak emlékére építették a 20. század elején.



Az épület dór stílusú görög templomot mintáz. Helyet ad Abraham Lincoln hatalmas ülőszobrának és az elnök két ismert beszédéből készült feliratoknak. Az elnök feje fölött a következő felirat olvasható: „Ebben a templomban örökké él Abraham Lincoln emléke, csakúgy, mint azoknak az embereknek a szívében, akikért megmentette az Uniót."



Az emlékműnél számos fontos beszéd hangzott el, közülük a leghíresebb Martin Luther King 1966. augusztus 28-án, a „washingtoni menet munkáért és szabadságért” végén elmondott Van egy álmom beszéde.

A Vietnami-emlékmű (Vietnam Veterans Memorial) nemzeti háborús emlékhely. A vietnami háború inspirálta az alkotót, amit 1982-ben adtak át a nyilvánosságnak.


A fal 75 méter hosszú, 3 méter magas és 58,256 darab név szerepel rajta – 8 nőt is beleértve – akiknek a neve egyenként bele van vésve a V-alakú márványfalba; bar 1200 név meg hiányzik...


Az emlékfal mellett található a három katona bronz szobra, amit 1984-ben készítettek.

Innen az arligtoni katonai temető (Arlington Cemetery, Monuments and Memorials) felé vettem az irányt. A Potmac folyó túloldalán helyezkedik el. Nehéz volt megközelíteni a hatalmas szél miatt, ami a folyó feletti hídon még erőteljesebb volt.


1864. június 15.-en nyitottak meg 3 km2-en az Arlington temetőt, ami főleg katonai temetőként funkcionál, de található itt néhány civil sir is, így valamivel több, mint 300,000 sir látható. Itt fekszik a John F. Kennedy – valamint az öccse, Bobby Kennedy – is, ahol örök mécses ég, és ahonnan szép kilátás nyílik a varosra.



Az ismeretlen katona sírjához a márványt Colorado államból hozták, amiből 1932. április 9-én adtak át a nyilvánosságnak a 72 tonnás téglalap alakú sírhelyet. A sírban található egy-egy katona az I. es a II. világháborúból, a Koreai valamint a Vietnami háborúból is... Óránként fegyveres díszőrség-váltás látható, amit csöndben, állva és levett sapkával-kalappal lehet végignézni.


A temetőben nyugszik 200 négycsillagos tábornok, a 9/11-i terrorista merénylet 62 washingtoni áldozata, sőt az amerikai űrhajósokat (Columbia) és feltalálókat is itt helyezték végső nyugalomra.



Ma is folyamatosan temetnek ide, ágyútalpon viszik az elhunyt katona koporsóját.


A temetőbe rendszeresen elzarándokolnak az amerikai elnökök és más államférfiak is

Visszafelé a  Koreai Háborús Veterán Emlékművet is megnéztem. Ez a West Potomac Park-ban található 19 szobor katonával, járőrözés közben, jelképezve a háborúban elesetteket.



A három évig tartó konfliktus során 54.000 amerikai katona vesztette életét.

A 9 méter magas Martin Luther King szobor az egyik legújabb a szoboralkotások közül. Pár éve adták át és az egyetlen, mely nem USA elnököt ábrázol. A feketék egyenjogúságáért következetesen erőszakmentes harcot hirdető és vívó lelkész emlékműve olyan hajdani elnökök mellett áll, mint Abraham Lincoln – akivel szintén merénylő végzett – és Thomas Jefferson.


Az elhelyezésnek történelmi okai is vannak: az emlékmű a Lincoln és a Jefferson emlékművek lineáris vonalán található, ugyanis híres „I have a Dream” beszédet King 1963-ban a Lincoln emlékműnél mondta el. Szobrának tekintete pedig a Jefferson emlékműre mutat, szimbolizálva annak a szabadságnak a reményét, amelyet a Függetlenségi Nyilatkozat adott az országnak. A szobron kívül 140 méter hosszú gránitfalat emeltek a Nobel-békedíjas néhai baptista lelkész tiszteletére; a falon 14 idézet olvasható Kingtől.

Az 1997-ben átadott Roosevelt-emlékmű a Potomac folyó partján áll. Roosevelt gyermekbénulás következtében életének legnagyobb részét tolószékben volt kénytelen leélni.




Az emlékmű a négy elnöki ciklusra utalva, négy gránit „szobából” áll. Az első Roosevelt első beiktatásának állít emléket, a második a gazdasági válság nehéz napjait idézi, a harmadikban az elnök kerekes székes szobrát láthatjuk, míg a negyedik szobában vízesések zubognak, mert a víz a békét szimbolizálja.

A Roosevelt és a Jefferson-emlékmű között láthatjuk a híres washingtoni cseresznyefákat, melyeket a japánoktól kaptak, a két ország közötti barátság hangsúlyozására. Áprilisban virágzanak.

A Jefferson Emlékmű a Tidal Basin partján áll, melyet a Potomac folyó árvízének felfogására építettek.
Thomas Jeffersonnak, az USA harmadik elnökének neoklasszicista emlékhelyét 1943-ban avatták fel. A kupola alakú csarnok közepén áll Jefferson hatméteres bronz szobra. Az épületet, formája miatt, Jefferson fánkjának nevezték a helyiek.



A kupola alatt olvashatjuk a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazójának hitvallását, aki már ebbe bele akarta írni a rabszolgák felszabadítását: „Isten oltára előtt örök harcot esküdtem az emberi szellem mindenfajta elnyomása ellen.”


Kora délután a Holokauszt-múzeumba mentem még el. Ez útba esett a városba visszafelé. Érdekes, ugyanakkor nyomasztó is volt. Képek nem készültek. Gondolom nem kell bemutatnom, hogy miről is szólt.

Délután még az Amerikai Indián Múzeumba szerettem volna elmenni, de olyan fejfájás jött rám, és a szél is erősebb lett, hogy kihagytam. A szálláson pihentem inkább egyet. 



Este egy másik sörfőzdét kerestem fel, ahol 6 helyi sört kóstoltam meg. 

Összességében Washington lenyűgöző szépségű város, teli látnivalóval, emlékkel. Ha valaki az USA-ban jár, semmiképpen ne hagyja ki a főváros meglátogatását! Egy életre szóló élményt hagyna ki!

TOVÁBBI KÉPEK WASHINGTONRÓL:



Washington D.C. 1. nap

Philadelphiát hajnalban hagytam el. Reggel 5-kor indult a busz az Egyesült Államok fővárosába. Ide is a Megabus-sal jöttem, ami pár $-ba került mindössze. a WiFi valamiért nem működött a buszon, de az alvással nem volt gondom. Időben érkeztem. A szállás 2 km-re volt a központi buszpályaudvartól. Napsütéses, ám szeles idő fogadott. A hostelt könnyen megtaláltam. Meglepett, hogy 12 előtt már becsekkolhattam. Tetszett benne, hogy egyrészt nagyon jó helyen helyezkedett el – közel minden látványossághoz, vagyis a National Mall-hoz, és rengeteg ingyenes programot szerveztek. Az esti 2 órás városnézőre fel is iratkoztam.

Washington az Egyesült Államok fővárosa, hétköznapi nevén D.C. (a D.C. rövidítés jelentése: District of Columbia). Nevét, mint az bizonyára mindenki tudja, George Washingtonról, az első amerikai elnökről kapta. Mielőtt azonban belemélyednék a látnivalók végeláthatatlan sorába, hadd mondjak pár szót magáról a városról, amit talán nem minden olvasó tud. 


Washington D.C. különálló, független város, vagyis nem tartozik egyik amerikai államhoz sem. A város formája felülről nézve csúcsára állított négyszög alakú, melynek mértani közepén helyezkedik el a mindenkori államelnök rezidenciája, a White House. További érdekessége, hogy itt nincsenek magas toronyépületek, sem felhőkarcolók. Ennek oka, hogy Washington-ban van egy emlékmű, egy magas obeliszk – Washinghon Monument -, amelynél semelyik városbeli épület sem lehet magasabb. Ez érthető is, hiszen a sok magas épület között teljesen elveszítené szépségét, jelentőségét, különlegességét – nah meg biztonsági szempontból sem lehet magasabb.

A National Mall Washington D. C. szívében található nemzeti park, mely mentén található a legtöbb látványosság. Az amerikai nemzeti szimbólumok igazi gyűjtőhelye, melyet végigjárva egy több km-es kilométeres sétát tehetünk a történelmi szimbolikával ellátott épületek között. Keleti végén áll a szövetségi kormányzat törvényhozási székhelye, a William Thornton tervezte Capitolium, nyugati végében pedig a Lincoln Emlékmű. A kettő között pedig az összes többi, amiről lentebb szó lesz.

A Smithsonian Intézet (maga az épület egy vörös téglából épült kastélyhoz hasonlít; ez a központja az Intézetnek) fogja össze a világ egyik legnagyobb oktatási, kutatási és múzeumkomplexumát, melynek számos épülete Washington szívében, a National Mallon található. Rendkívül érdekes kiállításokat találhatnak a természettudományok és a történelem szerelmesei a Természettudományi, az Amerikai Nemzeti Történelmi vagy az Amerikai Indián Múzeumban, de természetesen a művészetbarátok sem maradnak kiállítás nélkül a számos művészeti gyűjteménynek.



Közel 50 múzeum található a városban, így szortíroznom kellett, hogy melyet nézem meg, és melyek maradnak ki, amik miatt vissza kell jönnöm még egyszer J

A washingtoni természettudományi múzeum kisebb, mint a new york-i. Szerencsére ingyenes, így meg tudtam tekinteni azt a pár dolgot, ami engem érdekelt. Elsősorban a világ egyik legnagyobb gyémántja itt található. 45 karátos.


Kihagyhatatlan a National Air and Space Museum, ahol a repülés történetét követhetjük nyomon - az első próbálkozásoktól az űrhajózás mérföldkövein keresztül a legmodernebb időkig. Megtalálható benne az űrkorszak története, több műholddal, űrhajóval, de a repülés történetét is bemutatja a kezdetektől napjainkig. Ki lehet próbálni, milyen egy vadászgépet vezetni. Maga a múzeum ingyenes, azonban a 3D-s mozik már fizetősek. Órákat el lehet benne tölteni.


Volt itt minden: első privát űrhajó, Léghajó ami megkerülte a földet, sebességrekorder gépek, Lingbergh repülője, Apollo 11, V-2 náci rakéta, valamint leszerelt amcsi és szovjet atomrakéták. A baloldali szárny fele indultam el és egyből szembesülhettem a ténnyel, hogy ez megint egy "többnaposmúzeum".


Több kiállítói terem volt, mindegyiknek egy saját témája/korszaka. Ezekben a sok repülő mellett, rengeteg dokumentáció, illusztráció, uniformosok és filmfelvételek voltak. Volt a repülés hőskoráról, a Wright fivérekről, az I. világháborúról (Vörös Báró), anyahajóról (szuper makett a USS Enterprise-ról), a NASA űrprogramjáról, civil űrhajózás története, stb. 


A II. vh-ús teremben egymás mellett parkoltak az amcsi, angol és német, japán riválisok. Volt egy korabeli angol közlekedési tábla, ami a náci és szövetséges repülők formáit mutatta be, hogy alulról felismerhetőek legyenek és az emberek tudjanak menekülni ha jönnek. A jobb oldali szárny főleg az űrhajózásról szólt.

Innen a Capitolium (United States Capitol) felé vettem az irányt. Az Egyesült Államok Kongresszusa, a szövetségi kormányzat törvényhozó ágának székhely. Az ún. Capitol Visitor Center kiállítása bemutatja a Capitolium történetét is. Az épület a demokrácia jelkepe. Törvényhozó intézmény és emlékmű egyben. 1793-ban kezdték építeni, a Kongresszus először 1800. november 17-en ülésezett itt, az építkezés azonban ezután meg folytatódott. Az 1850-es években az épületet jelentősen bővítették. Kb. 1 óra volt a bent eltöltött idő. Tetszett is, meg nem is. Sok mindent láttunk, de 1-2 dolgot hiányoltam.

Földalatti folyosón lehet átmenni a szomszédos Kongresszusi Könyvtárba (Library of Congress). Ez csak szervezett látogatás keretében nézhető meg, de pont jókor indultam, mert indult egy csoport. Hatalmas, gyönyörű, ritka szépségű épület. Valójában ez a világ legnagyobb könyvtára: több, mint 130 millió könyvvel, fényképpel, levéllel, iratokkal, hanganyaggal stb., megközelítőleg 848 km hosszúságú könyvespolccal. A központi tér és az olvasó valami eszméletlen.




Azonban ilyen még nem történt velem: otthagytam a csoportot és eljöttem. ¾ óra után nagyon idegesítő volt, hogy a vezető az utolsó képről is elmondta, hogy kifestette, ki van rajta – főleg Istenek, szentek. Egyszerűen az agyam nem fogta fel már ezt a sok infót.

A Legfelsőbb Bíróság Épülete (Supreme Court of the United States) hétvégente sajnos zárva, de így is lenyűgöző látványt nyújtott. az USA legfelső szintű fellebbviteli bírósága, amely egyben az alkotmánybírósági funkciót is ellátja. 



A legfelsőbb bíróság megalkotására az alkotmányos felhatalmazást az Egyesült Államok alkotmányának harmadik cikkelye adja.

Utolsó állomásom a napra a Nemzeti Levéltár (National Archives). (Útközben található Nemzeti Galéria épülete, de most nem volt már hangulatom újabb festményekhez, ezért kihagytam őket). 


A Levéltár épületében 4 anyagot őriznek: 

Nyilatkozat
az eredeti Függetlenségi Nyilatkozatot

Alkotmány
az Amerikai Egyesült Alkotmányát 

Bill of Rights
a Bill of Rights-ot, mely az első 10 alkotmánykiegészítés is egyben, 

Magna Charta
és egy példányt – a 4 eredetiből – az 1215-ös Magna Charta-ból. (Utóbbi restaurálás miatt nem volt kiállítva). Fényképet nem lehetett bent készíteni - a fenti képek a netről származnak (Wikipedia). Félköríves teremben helyezkednek el a dokumentumok.

Ezután visszamentem a szállásra pihenni egy kicsit. Útközben ráakadtam a Hard Rock Cafe Washingtonra. Mivel eddig még nem volt ezekben, így úgy voltam vele, hogy egyszer épp itt az ideje, hogy kipróbáljam. A vacsorát itt töltöttem el.

Este 7 fele indultunk a városnéző túrára. Hatalmas területet megnéztünk. Teljesen másképet festett a város este, mint nappal. Sajnos beárnyékolta a túrát, hogy a szél feltámadt, így kegyetlen hideg lett. 








A Lincoln Emlékműtől taxival mentünk vissza a szálláshoz, vagyis az amellett található egyik sörözőbe. Jó társaság alakult ki; hajnalig beszélgettünk. 


TOVÁBBI KÉPEK WASHINGTONRÓL: