2010. július 12., hétfő

Érdekességek Indonéziáról

Indonézia szigetei közül korántsem Jáva a legnagyobb területű, a történelem során mégis jobbára ez a sziget töltötte be a gazdasági és kulturális centrum szerepét az indonéz szigetvilágban. Köszönhető ez annak, hogy a többi nagyobb szigettel összevetve, talán még Jáván a legkevésbé extrémek az éghajlati és domborzati viszonyok, azaz ez a vidék a leginkább alkalmas például a…na mire? Hát persze hogy a rizstermesztésre. Jáva ezenkívül mindig is jelentősen profitált abból, hogy fontos állomása az Indiát és Kínát összekötő stratégiai fontosságú kereskedelmi útvonalnak. Kínával és a kínaiakkal Indonézia viszonya mind a mai napig mélyen ellenséges, a meghatározó civilizációs hatások sokkal inkább India felől érték ezt a régiót.
Indonézia maga a földi paradicsom, melynek több mint 17.000 szigetén egymás mellett él valamennyi világvallás: az iszlám, a kereszténység, a hinduizmus és a buddhizmus. A szigetország államvallása az iszlám, amely alapvetően meghatározza az emberek világnézetét, de kulturális identitásukat nem korlátozza. Nagy békében élnek együtt a patriarchális és matriarchális dinasztiák. Az egyesített indonéz nyelv védőleple alatt a közel 360 népcsoport több mint 500 nyelven és dialektusban beszél.
A szigeteken rengeteg táncstílus és ritmus öröklődik, több változatban és színben, mint amennyi dialektus van. A jávai táncokat egyfajta meditativ lassúságból származó tiszta, finom mozdulatok jellemzik. A szigetvilág hindu múltja ma is élő, a Ramajana és a Mahabharata elbeszélő költeményei az indonéz kulturális örökség központi magját alkotják.
Életfilozófiájuk egyik alapja a mélységes, ősidőkbe vesző spiritualitás. A trópusi szigetvilág bronzbarna lakói a nyugodt élet hívei. A délutáni hőségben órák hosszat sziesztáznak, a férfiak pálmalevélből cigarettát sodornak, az asszonyok jókedvűen társalognak.



Természeti viszonyok
A világ legnagyobb szigetországát több mint 17.500 sziget alkotja, melyekből 6000 lakatlan. A Délkelet-Ázsiai szigetek az Egyenlitő mentén a Csendes- és az Indiai- óceánok között Ázsia és Ausztrália közé ékelődve húzódnak végig. Főbb szigetek: Borneo, Jáva, Szumátra, Celebesz, Nyugat-Irián és Bali.

Tűzgyűrűk
A szigetek nagy része vulkánokkal és heggyekkel tűzdelt vidék. A 400 vulkánból több mint 100 a mai napig aktív. Közülük a legmagasabb a hóval fedett 5.039 méter magas Puncak Jaya a pápuák földjén található. Indonéziában jegyezték fel a történelem legnagyobb vulkáni kataklizmáját, a Jáva nyugati partjainál fekvő híres Krakatau vulkán 1883-as kitörtését.

Éghajlat, időjárás
Indonézia az Egyenlítő mentén, a trópusi öv közepén fekszik. A nappalok és az éjszakák hosszúsága közel azonos. A hatalmas ország területén három időzóna húzódik keresztül. Évi átlaghőmérséklet 28 - 30 celziuszfok, a páratartalom pedig 75-80 %. Indonézia időjárását meghatározó két évszak a májustól szeptemberig tartó száraz, illetve a novembertől áprilisig tartó esős évszak.

Flóra és fauna
Indonéziában közel 150 természetvédelmi terület ad otthont a Föld egyik legnagyobb állat- és növényvilágának. Van néhány faj, amely sehol máshol nem lelhető fel a világon. A Floresz melletti Komodo szigeten él a világ legnagyobb gyíkja a "komódói sárkány".
A világ legnagyobb virága a "Rafflezia" és az orchideák gazdag választéka szintén Indonéziában található.
A kihalás veszélye miatt néhány veszélyeztetett faj, mint például az egyszarvú jávai rinocérosz rezervátumokban élnek és vadászati tilalom van rájuk. A korábban kedvenc háziállatként tartott orángutánokat rehabilitálják és természetes környezetükbe, a szumátrai vadonba engedik vissza őket.Nyugat-Irián dzsungelei, melyet Pápua Új-Guineával oszt meg, bővelkedik vadállományban, beleértve olyan csodálatos egzotikus madarakat mint a paradicsommadár, kazuár, papagáj.

Esőerdők
Indonézia egyik legfontosabb természeti kincse a trópusi esőerdő, mely 360 millió holdon, a földterület 75%-át alkotja. Tény, hogy Indonéziát a "Föld tüdejeként" emlegetik, mert a hatalmas erdő a szén-dioxidot elnyeli és oxigént bocsájt ki.

Az ökológiai rendszer megóvása
Az indonéz kormány tudatában van az esőerdők létfontosságú szerepének, így nemzetközi szervezetekkel karöltve arra törekszik, hogy óvja a törékeny ökoszisztémát, mely az állatok és növények számos fajának szolgál lakóhelyül. Törvényileg 521 állatfaj és 36 féle növényfaj van védelem alatt.

Államfilozófia
Nemzeti jelszó: "Egység a sokféleségben"
Indonézia államvallása, az iszlám, alapvetően meghatározza az emberek világnézetét, de kulturális identitásukat nem korlátozza. A XVI. században indiai kereskedők által özönlött be a muszlimnak egy toleráns, liberális formája.
Mára a több mint 220 milliós lakosság 88 %-a az iszlámnak hódol. Naponta ötször hónuk alá csapva az imaszőnyeget felkerekednek a mecsetek éles hivó szavára, hogy imákat rebegjenek Allahnak.

Nemzeti jelképek
Zászló: Két szín alkotja: a piros a büszkeséget, a fehér a puritánságot és az igazságot szimbolizálja.
Címer: Garuda, az ősi indonéz mitológia misztikus madara
Függetlenség napja : 1945. augusztus 17.
Pénznem: rupiah

Lakosság, nyelv
Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, 2000-¬es adatok szerint 206.264 milliós lakossággal. A 360 népcsoport több mint 500 nyelven és dialektusban beszél. Annak érdekében, hogy a számos kulturális csoport egy néppé váljon a kormány a "Bahasa Indonesia"-át tette hivatalos nyelvvé.

Vallások, szertartások
Az államideológia, a Pancasila, leszögezi a "Hitet az Egyetlen Istenben". A legtöbb indonéz muzulmán és az iszlám hitet gyakorolja. Keresztények, buddhisták, hinduk is élnek az országban. Bali sziget lakói javarészt hinduk.
Az indonézek életében fontos szerepet játszanak a szertartások, fesztiválok. Legtöbb szokás a törzsi eredethez vezethető vissza. Különleges szertartások kötődnek a gyermekből férfivá váláshoz, vagy a férfiak harcra való felkészítéséhez, melyben kérik az ősök áldását és útmutatását. Évszázados hagyományai vannak a törzseknek a születéskor, házasságkötéskor és halálkor követendő szertartásaira vonatkozóan. Balin például a halott égetése nem a szomorkodás, hanem az ünneplés, vigasság ideje.
Balin ünnep idején az isteneknek és szellemeknek nagyon jó soruk van. A hívők virágokkal, gyümölcsökkel, édes süteményekkel, olykor sült kacsával járulnak az oltár elé.
A pap családtagjának nőtagjai rizsszemeket osztogatnek, és kancsókban szentelt vizet hordanak szét a térdeplő embereknek, akik miután tenyerükből felhörpintették a vizet, meghajolnak, öt rizszsemet megesznek, a többit homlokukra és halántékukra ragasztják.

Művészetek
Legkedveltebb színházi műfaj a Jáván és Balin őshonos "WAYANG KULIT" árnyjáték, amelyet lapos marhabőrből készült figurákkal adnak elő. A wayang szó annyit jelent: árnyék. E szó különös tartalommal bír: a mítoszok szerint mai tárgyiasult világunk csupán árnyéka a „valós”, spirituális világnak, ahol istenek és hősök élnel.
Az egyes karaktereket színesre festik, bár az előadás során csak a mívesen kidolgozott árnykép kel életre a vászon mögött. A dalang zseniális bábművész. Egy hátulról megvilágított, kifeszített vászon mögött ülve meséli el a történetet, mely naplementétől napkeltéig is eltarthat.
Csodálatosan megmunkált kézműipari termékek teszik híressé Indonéziát. Ezek közül a legismertebbek a batikruhaneműk és a fafaragások.

Gamelán
Gamelán Jáva és Bali hangszere. A teljes regiszter 7 oktávnyi hangterjedelemben megszólaló gongok, dobok, fa- és fémxiolofonok és a rebab zenéje mindenkit magával ragad. Az ötfokú „pelog” és a hétfokú „slendro” akár külön, akár együtt többsíkú hangzást biztosít.együttes megszólalásuk adja a gamelán zene sajátosan kifinomult, lebegő hangzását.Balin szinte minden falunak van gamelán zenekara, hiszen az a közösségi élet fontos színtere.

Táncművészet
A szigeteken rengeteg táncstílus és ritmus öröklődik, több változatban és színben, mint amennyi nyelv és dialektus van. A jávai táncokat egyfajta meditatív lassúságból származó tiszta, finom mozdulatok, kecsesen nőies kéztartások, érzéki pillantások jellemzi.
A szigetvilág hindu múltja ma is élő. A ramayana és mahabharata elbeszélő költeményei az indonéz kulturális örökség központi magját alkotják.
Jáva udvari táncairól ismert, melyeket különleges alkalmakkor az uralkodói palotákban adnak elő. Mind a balinéz, mind a jávai táncoknál szerepe van a kéz- és szemmozgásnak, melyek révén érthetőbbé válik a történet és a karakter jelleme. Más szigeteken néptáncok kerülnek előadásra nagyobb ünnepek alkalmával.
A Közép-Jávai táncok elsajátítása rendkívüli koncentrációt, kifinomult mozgáskultúrát és szigorú fegyelmet igényelnek. A szundanézek legismertebb tánca, a Nyugat-jávai jaipongan, valamint a minangkabau nép hagyományos , nyugat-szumátrai tánca, a rentak minang jóval energikusabb táncok. A modernebb jaipongba már egy kis pajzánság is vegyül, míg a rentak minang a falusi emberek aratás felett érzett örömét fejezi ki.
Bali szigete különösképpen ismert pompás és színes, faragott maszkokkal díszített öltözékeiről. A legtöbb táncnak története van, mágikus és misztikus háttérrel.
Korosztálytól függetlenül Indonéziában mindenki részt vesz ünnepeiken a táncokban.

Ramayana-táncdráma
Az órákon át táncoló táncosok egy-egy táncelőadáskor rituális előadást tartanak., imádkoznak és bőjtölnek, hogy a táncot már a magasabb szellemi világra áthangolódva kezdjék. Az egész estét betöltő táncdráma Ráma herceg és Sita hercegnő történetét meséli el. Miután Rawana, a démonkirály elragadja Sitát, a herceg hosszú útra indul, hogy felkutassa szerelmét. Végül Hannomán, a fehér majomgenerális segítségével szabadítják ki a hercegnőt a gonosz ráksaszák birodalmából.

Indonéz ételek
A fűszerek hazájáról lévén szó a legtöbb konyhában használatos a bors, a szegfűszeg, a szerecsendió és a fahéj. Híres még az indonéz tea és kávé is.
Az ízek szigetenként, a nagyobb szigeteken tartományonként változnak. A legfőbb étel a rizs, de néhány területen a szákó képezi az ételek alapját. A nemzeti konyhák közül a legismertebb a jávai és a nyugat-Szumátrai. A szumátrai ételek nagyon csípősek. jáván az édes és fűszeres ízek dominálnak.
Gyakran fogyasztott rizs és tészta alapú ételek: mie goreng - sült tészta; nasi goreng - sült rizs; lumpia - tavaszi tekercs; bakso - tésztás húsgombóc leves). Jellegzetes jávai ételek az édes-erős mártással felszolgált sült törpeharcsa; pecel lele; a saté nevű pálcikás rostonsült, a mogyorószósszal nyakon öntött zöldséges gado-gado vagy a kókusztejjel készült csirkeleves - soto opor ayam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése